Cigánypecsenye A cigánypecsenye a történelem lapjain A cigánypecsenye fajtái Eredet Cigánypecsenye recept:

Cigánypecsenye

 

 

 

Eredet

 

A cigánypecsenye több más néven is ismeretes: van, ahol szalonnás tarjának, máshol sertéshús cigány módra, vagy tarja cigány módra, ismeretes tarja fűszeres pácban néven is. Hogy miért éppen cigánypecsenyeként híresült el ez az étel, arra nem könnyű megtalálni a választ. Egyesek a szocializmus korszakából eredeztetik, az üzemi menzák világából, mert ez tipikusan az előre és gyorsan elkészíthető, nagyobb tömegeket is kiszolgáló étel. Mások szerint a szabadtűz lángja fölött elnyert füstös, barna színére utal a név. Az nagyon valószínű, hogy a sok húst használó cigánykonyhához sok köze van, valószínűleg több, mint az ősi magyar konyhához, amely alapvetően főző-, nem pedig sütő konyha volt.
A dilemmát többen próbálták megfejteni, honnan is ered a neve. Csemer Géza: Habiszti című könyvében ezt írja:"Cigánypecsenyének azért nevezik, mert régen ugyanez cigányosan készült. Úgy, hogy a hús- és szalonnaszeleteket egy nyársra szúrták föl vegyesen, aztán parázs fölött pirították, sütötték, közben a zsírját le-lecsöpögtették."

De származhat onnan is az eredeti cigánypecsenye, hogy régen a pecsenye tetejére beirdalt, sült cigányszalonna szeleteket tettek. A cigányszalonna egy olyan füstölt szalonnafajta, amit érése után  legalább 3 centi vastag, 8-10 centi széles, 30-40 centi hosszú darabokban vérbe mártva megfüstölnek. Így kapja meg jellegzetes feketés vérfüstburkát. A szalonnataréjok tetejét fűszerpaprikába mártották, és egy bugylibicskával a húsra tűzték. Bár mára a cigányszalonna sima füstölt szalonnává egyszerűsödött, elképzelhető, hogy az ételnév tovább őrizte ezt az eredetet.

Azt viszont irodalmi és gasztrotörténeti adatok bizonyítják, hogy a cigánypecsenye tradicionális magyar étel, elsősorban a lacikonyhák kedvelt étele volt. Az eredeti változata lecsóval készült. A lacikonyha a szabad ég alatt, vagy sátor alatt működő, alkalmi kifőzde, általában a piacokhoz kapcsolódott. Átvitt értelemben így nevezték a szegényes választékú, olcsó ételeket frissen készítő sütödét. A lacikonyha a XV. századba vezet vissza. Akkoriban Dobzse László volt a király, aki annyira elszegényedett, hogy az udvar konyháját az utcai kifőzdékből látták el – és innen a lacikonyha, ahol például a cigánypecsenyét készítették. De inkább az a valószínű, hogy régebben a vidéki háztartásokban László-napon, június 27-én helyezték ki a konyhát a házból a szabad ég alá, és ezt hívták nyári konyhának. Az viszont teljesen biztos, hogy a korabeli, soknemzetiségű Pest minden szegény embere megfordult valamelyik városi lacikonyhán. A magyarok főleg cigánypecsenyét, a szlovákok kását, krumplilevest, a németek leginkább tésztát, a cigányok pedig pacalt fogyasztottak - a korabeli tudósítások szerint. Az 1850-es években Pesten huszonhat lacikonyha működött, főként a Szénapiacon és a Duna-parton.

 

A cigánypecsenye a történelem lapjain

 

„Aki még abból a fehér cipó közé szorított cigánypecsenyéből nem evett, s rá abból a hamisítatlan kecskeméti karcosból nem ivott: az nem is tudja, mivel élt Lucullus” – írta Jókai Mór. A XIX. század emberét, a vendéglőbe járókat nem is nagyon kellett erre biztatni, mert nagyon jól ismerték a cigánypecsenye különleges ízét. Mára viszont ez a klasszikus éttermi és otthoni étel szinte teljesen eltűnt a vendéglők kínálatából, és aki ilyet szeretne enni, az leginkább otthon készíti el. Kicsit idejétmúltnak gondolják a vendéglősök, olyan ételnek a szalonnában, zsírban, füstös ízekben és fokhagymában gazdag cigánypecsenyét, amit ma már senki nem keres. Ezért aztán nem is tartják az étlapon. A külföldiek tetszését nem is mindig nyeri el a sok zsír és hagyma, és ha megpróbálják korszerűsíteni, vagy kevésbé hitelesen elkészíteni, akkor azt már nem is cigánypecsenyének hívják.


A cigánypecsenye fajtái

 

Kétféle cigánypecsenyét készíthetünk – túl a receptek gazdagságán. Vagy frissen, magunk pácoljuk és sütjük a sertéstarját, vagy pedig a gyorsfagyasztottat választjuk, amit előre bepácoltak, fűszereztek, és elő is sütöttek, ezzel meggyorsítva az elkészítési időt. Ezt az elősütött sertéstarja filét fagyos állapotban 170-180 Celsius fokra hevített bőséges olajban vagy zsiradékban 7-9 perc alatt készre sütjük. Ekkor már csak a köretet kell hozzá elkészíteni. Ha már felengedtük, el kell készíteni, nem szabad visszafagyasztani.

 

 

Receptek

 

 

Cigánypecsenye

A cigánypecsenye alapvariációja sertéstarjából, szalonnából, fűszerekből, és nagyon sok fokhagymából áll. Ezen túl ahány ház, annyi szokás, különösen az elkészítési módot illetően. Egy zalai blogger például ezzel gyógyította magát influenza ellen:

Hozzávalók (2 főre):

4 nagy szelet tarja,
1-2 egész fej fokhagyma,
só,
1 mokkáskanál pirospaprika,
frissen őrölt bors,
jóféle szalonna

 

A fokhagymákat megtisztítottam, aztán kislyukú reszelőn lereszeltem egy tálkába. Kevés olajjal krémesre kevertem. A szalonnából szeleteket vágtam és bevagdostam úgy, hogy a bőre egyben maradjon. Serpenyőben kisütöttem jó ropogósra. Félretettem, a zsírból is tettem félre, csak 1-2 evőkanálnyit hagytam a serpenyőben. Kevertem ki só-pirospaprika-frissen őrölt bors keveréket és ezzel szórtam meg a hússzeleteket. Jó forró serpenyőben kisütöttem. Egy-egy oldalának elég kb. 4-4 perc sülés. Akkor fordítom meg a szeleteket, mikor látom a hús élénél, hogy már félig, vagy még egy kicsit jobban is átsült. Így biztosan rendesen megsül, de mégis szaftos, puha marad, nem lesz cipőtalp-kemény. A hirtelensütéshez egyébként a grillserpenyő mellett a wokot tudom még ajánlani, mert abban nagyon gyorsan, egyenletesen és szaftosra tud sülni a hús. Ha wokban sütöm a cigánypecsenyét, akkor kissé kiklopfolom, a szélein körben 5 centinként bevagdosom, hogy ki tudjon terülni a hússzelet, ne púposodjon föl. Ha nem akarom nagyon kiszárítani, kevés lisztbe is beforgatom. Omlósabb lesz.

Tálaláskor mindenki kap a tányérjára húst, szalonnát. A hússzeleteket pirospaprikával megszórom, ez a díszítés. A krémes fokhagymából aztán mindenki annyit ken a hússzeletekre, amennyit csak szeret. Hajában főtt krumplival - meglocsolva a szalonnazsírral - és kefíres, de fokhagymátlan uborkasalátával ettem.

 

Cigánypecsenye sütőben sütve

 

2-3 fokhagymagerezdet megpucolunk és kis lyukú reszelőn egy deci étolajba reszelünk.
A hússzeleteket megsózzuk, megborsozzuk, és megforgatjuk a fokhagymás olajban, majd lefedve minimum 1-2 órára a hűtőgépbe tesszük. Még jobb, ha egy éjszakát áll. Félbögrényi lisztet összekeverünk egy csapott evőkanál pirospaprikával. A hússzeleteket megforgatjuk ebben a lisztben.

Egy serpenyőben kis olajat hevítünk (az olaj forró legyen, de ne füstölögjön). Az olajon a lisztbe forgatott hússzeletek mindkét oldalát hirtelen pirosra sütjük (3-4 percig sütjük egy-egy oldalukat). Egy tepsi alját kiolajozzuk. A vöröshagymákat megtisztítjuk, karikákra vágjuk, megforgatjuk a karikákat a paprikás lisztben, és a kiolajozott tepsi aljába szórjuk őket. Az átsütött hússzeleteket ráfektetjük a hagymakarikákra. A hússzeletek tetejére néhány megtisztított fokhagymagerezdet szórunk. Mindegyik hússzeletre teszünk egy kakastaréj formára bevagdosott szalonnacsíkot.

Az így összeállított ételt fél órára sütőbe tesszük, és összesütjük.

 

A debreceni Lucullus étterem receptje

 

A szaftos tarjaszeleteket vékonyra szeljük, bedörzsöljük fokhagymával, sózzuk, borsozzuk,  és amint beérkezik a rendelés, a grillpulton  füstölt szalonna zsírjában kisütjük a hússzeleteket. A pecsenyét kisült szalonnataréjjal,  sült krumplival, igény szerint savanyúsággal kínáljuk.

 

Beregi cigánypecsenye

 

Hozzávalók:

sertéstarja
füstölt kolbász
szalonna
hagyma
fokhagyma
burgonya

bors

A húsokat enyhén megütögetjük, karikákra vágott hagymával, kolbásszal, vékony szelet szalonnával megpakoljuk. Feltekerjük, a széleit fogpiszkálóval letűzzük, és zsírban puhára sütjük. Tálaláskor frissen sült burgonyával és kakastaréj-szalonnával kínáljuk.